2022. július 20., szerda

2013. December 8. Vers anyuról:

 Vers anyuról:

Volt egy angyal, aki óvott féltett.

Kezeivel ölelt, simogatót, szeretett védett.

Akkor még ki gondolta, hogy a halál a lelkét ellopja.

Nem gondoltam soha bele hogy ez is megtörténhet vele.

De most már nem tehetek semmit, bármit is akarnék,

Ha a csillagokat figyelem egy mindig ott fénylik énnekem.

Erőseben a többinél mintha mondaná.

Kislányom innentől fogva így vigyázok rád megint.

Szeretlek, féltelek, ölelek, védelek.

Mikor lehunyod, a szemed én ott leszek melletted.

Vigyázom álmodat csókot adok pofidra.

Könnyedet letörölöm, míg te sírsz éjjel nesztelen.

Ha kinyitod, szemed akkor én nyomban eltűnök hirtelen.

Sajnos már csak így tudunk találkozni de, tudd, még mindig védelek titeket most is.


Nem gondoltam volna soha sem.

Elrabolt tőlem az Isten.

Gyűlölöm ezért őt és csatlósait, az orvosokat, azokat az állatokat.

Átok rátok mind ahányan vagytok.

Sokszor úgy érzem mindennek vége.

Kesereg, szívem sírni akarna, végleg amíg élek.

De meg ígértem neked erős leszek nem sírok.

Bánatom ezért magamba fojtom.

Sokat gondolok, rád mikor becsukom szemem.

Örülök, hogy álmomba mindig itt vagy velem.

Csak egy a baj van akkor is.

Hiába kérdezek, te már nem tudsz felelni a kérdésre soha sem.

Most nem tudom, ki tudna kérdéseimre választ adni ebben az esetben.

Hisz én még mindig gyerek vagyok a szívem legmélyén.

Sajnos tudom a szomorkodás és az emlékek felidézése nem hoz vissza.

De mégis jó rád gondolni hisz olyan mintha mindig mellettem lennél.

Sok barátaim vannak, voltak és lesznek, akik segítenek.

Szeretnek, kérdeznek, faggatnak, de én még sem bánom.

Így érzem igazán, hogy valaki törődik velem.

Családnak is nagyon nehéz az elvesztésed.

De amit tudok, én mindent megteszek.

Nem hagyom, hogy szomorkodjanak, ezt megígérem most is neked.

Ezerszer és ezerszer kívánom, hogy legyél újra velem.

De tudom, hogy nem tudsz vissza térni soha sem.


2007.11.30.08:17

Emlékszem édes anyucim.

Mikor fájdalmaid kezdődtek.

Én kérésedre meg próbáltam tenni ellene.

Nem akartam annyit szenvedj mint amennyit én szenvedtem.

De akkor hogy is igyekeztem valahogy mégiscsak rontottam vele mint hogy használt volna neked.

Akkor napra is emlékszem szavaidra hogy búcsúztál el tőlünk mielőtt be kerültél a kórházba.

Ne merjetek addig sírni míg el nem megyek utána már meg engedem.

Ahogy ezeket kimondtad a te édes anyukád a mamácskám sírni kezdett.

Alig bírtam én is vissza fojtani könnyeimet de tartottam magam ahogy meg ígértem.

Alig telt el pár nap de felhívtál még az előtti nap mielőtt be következett volna a legrosszabb.

Ismét beszéltünk de már akkor szavaidból éreztem hogy nem foglak már látni sohasem.

Mondtad meg nyugtatásként.

Vissza jövök hozzád hidd el, csak három hetet adj hogy jobban legyek kicsim Ancsim.

Másnap mikor apucimat öcsim váltotta kórházba. Mire hazaért addigra aput csörgette is.

Apu siess vissza mert anyuval baj van mondta.

Apu mondta sietve.

Vissza megyek mert nagy baj van és sajnálom de készüljetek fel a legrosszabbra.

Elment nem akartuk a szavait elhinni.

Vissza tértek már bátyóm is megjött.

Néztem apura mikor kimondta olyan volt mintha most tört volna a szívem darabjaira.

Át karolt mondva szeret és úgy vigyáz rám ahogy anyu tette ezt.

Felnéztem emlékszem mintha téged látnálak.

Tudva hogy odafentről vigyázol ránk éjjelenként ahogy eddig.



😍😍😍😍😍😍😍😍😍😍


Himenek karácsonyra.


2014.12.25. 15:44-16:02


Hó pihe hullik a földre.

Az ablakodon kopog egy törpe.

Jobbra balra tekintgetve.

Keresi az utat betekintve.


Hol tudok én bemenni ide.

A mikulásnak bezzeg könnyű a fenébe.

Kúszik a kéményen át az ebédlőbe.

Finom tej és süti várja ne haljon éhen kerülőbe.


Jobbra lesve lyukra tekint.

Egér farka fityeg kint.

Törpe csúszott lyukon át.

Bent vagyok végre a peremen állt.


Leste némán a lányt az ágyban.

Bátran osont a fa alá halkan.

Osztottam az ajándékot csendesen.

Valami mögöttem rezzen.


Rohantam ahogy lábam bírta.

Fel az ágyra a párnája sarkába.

Itt egy macska jaj mi leszek én kaja.

Mire meg tudtam valaki úját körém fonta.


Hát te ki vagy kicsi törpe.

Én vagyok az aki az ajándékot hozta tőle.

Kicsi is de erős a szíve.

Én vagyok ajándékosztó törpe.


Neked adom ez a tied.

Boldog karácsonyt üzent ezzel neked.

Szíved legyen mindig kedves ezt ne feledd.

Ezzel búcsúzok tőled szépet és jót kívánok neked.

2014. 12.18. 11:05-11:25 Gyerek vagyok vagy mégsem

 2014.12.18. 11:05-11:25


Gyerek vagyok vagy mégsem ezt én nem tudhatom.

Egyre jobban érzem hogy a kis baba bennem fel ragyog.

Hol a játékom mond hol van van a játékom.

Egy kicsi lény vagyok üveg kalitkába zárva ezért lesz végem.


Elvesztem az eszem az életbe.

Nem tudom hol van a kicsike.

Azt tudom hogy össze törve hever szerte széjjel.


Ne aggódj még jó vagyok ahogy vesszük.

Legdilisebb ember leszek most már én.

Olyan vicces ahogy elő adom.

Nincs bajom ne aggódjatok jól vagyok.


Te ne nézz így én jól vagyok.

Te lettél darabokra szedve nem én.

Nevetséges az érzés amit össze kell törni bennem.


Hoppá most már megint váltunk mert bennem van a tűz is rég.

Perverzség ami bennem van attól félhetsz nagyon még.

Vér bele tartozik a játékomba te és én meg halunk a legvégén.

Te kezedbe egy kés a torkomhoz tartva rakjad azt élvezem én.

Húzz rajta egyet ahogy a tekintetünk össze ér.

A szívverés felgyorsul ahogy kapok a fájdalom központjához mert jön a vér.


Ne félj nincs semmi bajom.

Már a gyerek sír remegve nem tudva mit is érez gubbasztva.

Csillog fölötte a sok kicsi csillag nézve várva milyen varázslat jön.

Öleld át mert el veszik a kicsi lelke amit hiába őrzött szívében rég.

A fájdalom amit érezni lehet ha elvesztél.

A szívedet facsarja ki a lelketlen lény.


Kicsi gyerek gyere ide ölellek téged.

Fájdalmadat el elveszem ne menekülj.

Te meg bízol bennem még ha a szívem jéghideg.

A kés a kezembe szúr feléd.

Ne sikíts át segítettelek az álom földre örökösen.


Hang kattan melletted egy zár.

Már késő mert a gyermek halt benned és folyik a vér.

A falat meglátva más sikolyát hallva.

Még akkor se kelsz fel ez már mind hiába.

A vér a falon az a tiéd.

Halott vagyok nézd.

2014.12.17 16:27-16:38 Tudtad akkor igaz egy szerelem

 2014. 12.17. 16:27-16:38


Tudtad akkor igaz egy szerelem.

Ha már a gondolat hogy elveszted.

Könnyet csal szemedbe.

Szívverésed fel gyorsul ahogy keserűség szorítja.

A lelked rohan ölelve hogy magához láncolja.

Szeretnéd ha látná mi zajlik benned.

Akarnád látni mi a gondolata.

Lehet ha látnád a te szíved lenne oda.

Fekete vagy fehér már senki se tudja.

A harmónia kulcsa csak a lelketek összhangja.

Lehet hogy sokszor azt hiszitek ez hülyeség.

Ha elváltok a szívetek vissza vezet az igazi ösvényre rég.

Nem butaság hinni abba ami meg van írva.

Mert nincs azaz isten aki szét választ ha lelketek össze van fonódva.

2014.12.16 19:27-19:46 Én és Én.

 2014. 12. 16. 19:27-19:46


Én és Én.


Nézek magam elé merengve.

A saját arcom bámul a képembe.

Sunyin mosolyogva szemezünk.

Vajon én adom fel hamarabb tekintetünk.


Gyengébb vagy add fel végre.

Ugorj a pokol fenekére.

Késsel jobb mert véres lennél?

Vagy gyógyszert adjak hogy meg vesszél?


Olyan gonosz mint még soha.

Félelmem mindig ő hozza.

Remegek mikor meg látom.

A lelkemet fel ajánlom.


Látod tudod ki parancsol.

Velem az életed igazi pokol.

Hiába kapaszkodtál anyádba.

El hagyott a picsába.


Te rohadék hogy mondhatod.

Én szerettem őt te is tudod.

Te se voltál különb nálam.

Mikor karunkba zártam.


Rohadék szó nekem is kegyetlenül fájt.

Mégis aki szeretett velünk be járta a poklok poklát.

Semmit érők vagyunk ezt te is tudod már.

Tegyük meg akkor mindenki boldog hisz senki se vár.


Fáj amit mondasz.

Nekem fáj amit mondsz.

Mért tesszük egymással te tudod?

Én se tudom te kis bolond.


Szerelembe estünk.

Ő miatta is veszekszünk.

Te szereted romantikusan.

Te meg szereted erőszakosan.


Mosolygunk egymás szemébe nézve.

Melyikünk lesfélre?

Én vagy ő ez nem számít.

Hisz mindketten életet vesztünk ez számít.

2014.12.05. 18:31-18:51 A vörös fonal olyan szép piros

 Mikulásra himenek.


2014.12.05. 18:31-18:51


Nana op 1 Rose-ra ahogy hallgattam írtam 


A vörös fonal olyan szép piros.

Rózsák szirma hullik a földre lassan.

Járok az úton amit építtek fel veled.

Nehezen jársz te is érzem.

Próbáljuk bejárni kettőnknek sikerülhet.


Nagyon jók vagyunk közös erővel.

Együtt járunk a véres tüskés úton.

Maradj velem hisz közös az álmunk.

El viszlek kegyetlenek a világunk.


Rózsa elhervadhat az asztalon a földön.

Az igaz szerelem akkor is örökös.

Járom az utat hogy újra találkozunk.

Meg mutatom még mindig közös az álmunk.

Nyújtom a kezem fogd elhagyjuk világunk.


Az álom amibe csöppenünk csodálatos.

Egy ház állatok gyerek és szeretés.

Mond ha te nem érzed magad boldognak.

Kérlek mond el neked is tetszik a gondolat?

Vagy inkább ne bántsalak többé?


A vörös fonal szakadhat de össze is fonódhat.

Rózsa bimbója újra nyílhat.

A nehéz utunkon járunk.

Gyere a karjaimba veszlek.

Helyetted a vérengzős úton állok.

2014.12.05. 18:05-18:16 Gyere csak gyere csak

 Mikulásra himenek.

2014.12.05.  18:05-18:16

Miyavi- What a wonderful word ót hallgattam miközben írtam.


Gyere csak gyere csak.

Ide gyere hozzám kérlek.

Igen itt vagy végre.

Ez az ez az ez jó lesz.


Te szépség nézz a szemembe.

Látod benne a te szépséged?

Én látom hogy a legszebb vagy az életembe.

Igazat mondok e vagy nem?

Döntsd el te magad.


Gyere csak.

Hozzám jössz végre?

Itt vagy végre.

Ez jó lesz ez az ez az amit érzek.


A gyönyörödbe meg tudnék halni.

Te vagy végem ha rád nézek.

Gyere ne csak nézhesselek érezzelek.

Ölelve csókolj végre málnásba kergetve.

Nem te akkor majd én viszlek.


Gyere csak ide gyere.

Mást nem kérek csak téged.

Végre itt vagy előttem.

Ez nagyon jó lesz.


Gyerünk kettesbe elmegyünk.

Nézz a szemembe ne félj bele nézni a lelkembe.

Csak te vagy aki szívembe és az agyamba jár.

Öt perc sincs hogy ne gondoljak rád.

Meg bolondulok tőled mert elkergettél szerelem ösvényére.


Itt vagy mellettem.

Fogod te is és én is.

Végre te édes lény.

Ez egy jó döntés.

2014.12.05 17:11-17:27 Egy szoba te és én

 2014.12.05. 17:11-17:27


Mikulásra Himenek.


Rentrer en soi - damnation-ra miközben hallgattam írtam.


Egy szoba te és én.

Nem gondolod jól kezdődik?

Mindenki ajándékot osztogat ezen a napon.

Tőled mit kapok ma édes álmom.


Tiszta fehér bőr és vörös ruha látványa.

Bolondító nézés őrülté változtató fétis.

Ostor és bilincs lánc csörgés.

Vad szeretés semmi más ajándék nem kell.


Egy szoba én és te.

Kezdet tökéletessé válhat veled?

Ajándékom ki bonthatom ismét.

Tőled meg kaphatom?


A bőröd a vörösségbe végig simítom.

Nézés amit kapok tőled feltüzel lázban égve.

Kattan a zár csörög a lánc az ostor hasít.

Ajándékot te adhatod mástól nem fogadom el.


Együtt a szobánk ágyában.

Meg pihen a testünk egymás mellett.

Csókkal köszönöm az ajándékom.

Az életemet ölelve tartja szorosan két karom.